Szívférgesség

A szívférgességet egy fonálféregfaj (Dirofilaria immitis) okozza, melynek kifejlett példányai, a 12-30 cm hosszúságot is elérhetik. A legfontosabb természetes gazdájának a kutyát tartjuk, bár rajta kívül legalább 30 állatfajban is előfordul, valamint képes megfertőzni az embert is.

Általánosan elterjedt a Föld trópusi, szubtrópusi országaiban (Amerika, Afrika, Dél-Ázsia, Ausztrália). Dél-Európában is gyakori (elsősorban Olaszország, Spanyolország, Francia-ország, Görögország, Törökország), a középső, északi és keleti részeken importált esetek fordulnak elő. A klimatikus változásokkal összefüggő szúnyog-vektor terjedésével, illetve a kedvencállatok külföldre utaztatásának megszaporodásával a kórokozó olyan helyeken is megjelenik, ahol korábban nem írtak le megbetegedést. Hazánkban eddig csekély jelentőséggel bírt, de itthon is egyre több esetben diagnosztizálják, esetenként trópusi országot sosem látott egyedekben is. A kifejlett férgek mechanikus és toxikus kártétele, valamint a betegséggel összefüggő komplikációk könnyen az állat elhullását okozhatják.

A féreg újszülöttei, az úgynevezett mikrofiláriák, a fertőzött kutyák vérében keringenek, szabad szemmel nem láthatók, mivel hosszuk nem éri el a 0,3 mm-t. Ezeket különböző szúnyogfajok (pl. a dalos szúnyog, Culex pipiens) veszik fel a fertőzött gazdától történő vérszívás során. A mikrofilária a szúnyogban lárvává alakul, ami a szúnyog szájszervéből a következő vérszívás során kerül az új gazdába. Az új gazdában elvándorol a tüdőartériákba, és az ivarérett szívféreg a kutya tüdőartériájában és a szívben telepedik meg.

A fentiek alapján a fertőzéshez szükség van egyrészt a végleges gazdára, ami a leggyakrabban egy kutyaféle, másrészt egy köztigazdára, ami egy szúnyog (több mint 70 szúnyogfajról ismeretes, hogy terjesztheti a betegséget). A kórokozó terjedése szúnyog hiányában nem jöhet létre, mert benne alakul ki a fertőző alak és ő oltja be azt a következő gazdába. Ahhoz, hogy a szúnyogok által felvett mikrofiláriák fejlődni tudjanak, legalább 14 C° külső hőmérsékletre van szükség. Minél magasabb a környezeti hőmérséklet, annál gyorsabb zajlik le a szúnyogban a fejlődés. A globális felmelegedés hatására egyre hosszabbodik ez az optimális időszak, ezért megfelelő védekezésre kell a hangsúlyt fektetni.

A fertőzés –szúnyogcsípés- és az első tünetek megjelenése között általában 6-9 hónap telik el. A fertőzött kutyák többsége nem mutat klinikai tüneteket. A betegség általában krónikus lefolyású, heveny szívelégtelenség csak nagyszámú féreggel való fertőződés esetén alakulhat ki. A beteg állatok változatos tüneteket mutathatnak: fogyás, csökkent terhelhetőség, bágyadtság, kondícióromlás, köhögés, nehezített légzés, végtagödéma. Súlyos esetben vérszegénység, máj- és vese-elégtelenség következik be, rövid időn belül az állat elhullását okozva.

A megelőzésre kell a hangsúlyt fektetni, mivel a fertőződöttség gyorsan terjed a kutyapopulációban és a kezeletlen egyedek elhullásával jár. Az úgynevezett repellens készítmények, mint pl. az Exspot (www.exspot.hu), Scalibor (www.scalibor.hu) nagymértékben meggátolják a fertőződés lehetőségét.

Egy tanulmány kimutatta, hogy a dalos szúnyogok (Culex pipiens) 98-100 %-át a Scalibor® segítségével 6 hónapon keresztül távol tarthatjuk és a vérszívást megakadályozhatjuk.

 

Milyen betegségeket okoznak a szúnyogok kutyában?

Nézze meg a Scalibor használatáról szóló videóinkat!

Nézze meg az Exspot használatáról szóló videónkat!

Nézze meg a Scalibor és az Exspot használatáról szóló videónkat!