Leishmaniosis

A kórokozó a Leishmania infantum és a Leishmania donovani nevű egysejtű, mely a gazdaállat fehérvérsejtjeiben élősködik. A fertőzés emberről állatra, illetve állatról emberre közvetlenül nem terjed, de a lepkeszúnyogok közvetítésével átvihető. Elsősorban a Földközi tenger térségeiben fordul elő. Egyedi eseteket már Németország délnyugati részén, Svájcban és még Belgiumban is regisztráltak. Az idegenforgalom növekedésével párhuzamosan a betegség terjedőben van Európa számos országát érintve.

A kórokozó köztigazdája a homoki vagy lepkeszárnyú szúnyog (Phlebotomus perniciosus). Ez a szúnyog az alkonyati órákban és éjszaka aktív, 2,5-3 mm nagyságú és sűrű szőrzettel borított.

A betegség tünetei a fertőződés után hosszú idő eltével jelentkeznek (3 hónaptól akár több év is letelhet), előfordulhat, hogy csak jóval a külföldön eltöltött nyaralás után lesz beteg a kutya. A tünetek rendkívül változatosak, a betegség diagnózisának felállítása nehéz. A leishmania okozta fertőzés a kutya lesoványodásával és a nyirokcsomók megduzzadásával jár. Jellemzőek a bőrtünetek is, melyek szőrhiányban és a bőr súlyos mértékű száraz pikkelyesedésében jelentkeznek. Ezek kezdetben jellegzetesen a fejen alakulnak ki, mindkét szem körül körkörösen jelentkező szőrhullással, későbbiekben a test többi részére is kiterjednek. Krónikus esetekben veseelégtelenség, májelégtelenség, orrvérzés, hasmenés, izületgyulladás, szem- és idegrendszeri tünetek megjelenésével számolhatunk.

A betegség gyógykezelése gyakran eredménytelen, így a hangsúlyt a betegség megelőzésre kell helyezni. Az egyetlen lehetséges védekezés abból áll, hogy a kutyát megvédjük a homoki- vagy lepkeszárnyú szúnyog csípésétől. Ehhez rendelkezésre állnak a Scalibor® (www.scalibor.hu) és az Exspot (www.exspot.hu) nevű készítmények.