Vakcinázás - hogy ne bolonduljunk bele

Az utóbbi évek vakcina-ellenes mozgalmai hatására sokunkban szülőként és állattartóként is megfogalmazódik a kérdés, hogy beoltassuk-e gyerekeinket és négylábú kedvenceinket? Ennek következtében évről-évre nő azoknak a gyerekeknek a száma, kiket nem oltatnak be veszélyes fertőző betegségek ellen (1). A gyerekek vakcinázásával kapcsolatos viták és félelmek egyre inkább terítékre kerülnek kedvenceinkkel kapcsolatban is, és az állatorvosok észrevették, hogy vannak tulajdonosok, akik azért nem oltatják be kedvenceiket, mert aggódnak a vakcinák biztonságossága miatt. A legtöbb ember valószínűleg nem ismeri fel, hogy a vakcinázás az egyik legnagyobb orvosi eredmény, aminek köszönhetően nem kell folyamatosan a betegségtől és a haláltól való félelemben élnünk. Fertőző betegségek évezredek óta veszélyeztetnek embert és állatot egyaránt. A tizennegyedik században a pestis Európa lakosságának egyharmadát ölte meg, és kevesebb, mint 100 éve a spanyolnátha 20-40 millió ember halálát okozta világszerte (többét, mint az első világháború)2. Vakcinázással sikerült felszámolni a himlőt - ami még a XX. században is halálosnak számított. Mostanra az általános vakcinázás révén közel állunk egy másik rettenetes betegség, a járványos gyermekbénulás felszámolásához is. Vakcinázással megvédhetjük állatainkat is, ezzel csökkenthetjük a gyógyszerek használatát és javul az állatjóllét gazdasági haszonállatainknál.

 

A vakcinázás története 3
A fertőző betegségek elleni védekezéssel először Indiában próbálkoztak. Mivel nagyon sokan szenvedtek himlőben, megpróbáltak úgy védettséget kialakítani a betegséggel szemben, hogy a fertőzött emberek által hordott ruhákat egészségesekre adták. Hasonló „vakcinázást” már a tizedik század óta alkalmaztak Kínában. Ők a pörköket kaparták le, majd a megszárított és őrölt pörköt gyógynövényekkel összekeverve tárolták lezárt tartályokban. A port évekkel később használták fel, egészséges emberekbe, gyakran az orrba dörzsölték.

A betegben kialakult a betegség enyhe formája, aminek következtében aktív immunitás alakult ki bennük. A vakcinázás történetében az áttörést Edward Jenner kísérletei hozták. Észrevette, hogy a teheneket fejő nők megbetegszenek a tehénhimlővel, de csak enyhe, rövid ideig tartó betegség alakul ki náluk. Ennél fontosabb volt azonban az a megfigyelés, hogy ezek a nők nem kapták el a himlőt, vagy ha ki is alakultak tünetek, azok nagyon enyhék voltak. Jenner egy ilyen nő kezéről származó gennyet injektált egy 8 éves fiú vállán lévő két karcolásba. A fiúban a betegség igen enyhe formája alakult ki, majd abból kigyógyulva egy év múlva kiderült, hogy a himlő ellen is immunizálódott. Jenner módszere, amit vakcinázásnak hívtak (a tehénhimlő nevéből: variola vaccina), gyorsan elterjedt szinte egész Európában.
1885-ben Luis Pasteur előállította a veszettség elleni vakcinát. Kifejlesztett egy módszert, amivel a betegséget át tudta vinni a beteg állatokról. A vakcinát aztán a kísérleti állatokból nyerte ki szárítással. Egy vakcina sorozattal teljesen immunissá tudta tenni a kutyákat a veszettséggel szemben és a beteg kutyákat is meg tudta menteni3. Az első sikereket követően sokféle fertőző betegség ellen fejlesztettek ki vakcinát, ezek védik az emberek és az állatok egészségét ma is. Ahogy elkezdtünk egyre többet tudni az immunológiáról, kiderült, hogy a fertőző betegségekkel szembeni immunitás kialakulásához hasonló mechanizmusokat ki tudunk használni a rák kezelésében is.

Biztonságosak a vakcinák?
A vakcinagyártás egy bonyolult és hatalmas ága a gyógyszeriparnak. Ma a vakcinákat többszintű ellenőrzésnek vetik alá hatékonyság és biztonságosság szempontjából is. Egy új vakcina kifejlesztése során végeznek gyakran évekig tartó pre-klinikai és klinikai vizsgálatokat is, és ezalatt átfogóan elemzik a vakcina hatékonyságát és biztonságosságát. És ez még nem a vége - minden egyes piacon lévő vakcina hatásait folyamatosan ellenőrzik a hatóságok, minden mellékhatást jelenteni kell feléjük. Ha bármilyen kétely merül fel egy vakcina biztonságosságát illetően, azonnal, hatóságilag visszavonják a piacról 2. Ezért biztonsággal mondhatjuk, hogy a vakcinák hatékonyak és az alkalmazásukkal kapcsolatos kockázat elhanyagolható 4.

Vakcinaellenes mozgalmak - honnan indult?
A vakcinaellenes mozgalmakat elsősorban a vakcinák mellékhatásaitól való félelem hívta életre. A nem kívánatos vakcinázási mellékhatás definíció szerint olyan egészségügyi probléma, ami a vakcinázás után 4 héten belül jelentkezik 5. Minden rendelkezésünkre álló adat szerint a nem kívánatos vakcinázási mellékhatások nagyon ritkán fordulnak elő és szinte minden esetben enyhék 6. A vakcinázások hatékonyságának és egészségmegőrző hatásának köszönhetően ma már nagyon sok betegséget csak hallomásból ismerünk és nem találkozunk olyan emberekkel, akik 50 évvel ezelőtt elkaptak egy olyan fertőző betegséget, ami akkor súlyos problémának számított. Ide tartozik például a szamárköhögés, a járványos gyermekbénulás, a gümőkór, a mumpsz és a himlő. Mivel ma már nem találkozunk gyakran ezekkel a betegségekkel, úgy tűnhet, hogy nem jelentenek problémát. Sajnos ez nem igaz. Ezek a betegségek valójában sokkal komolyabb veszélyt jelentenek, mint ahogy gondoljuk és csak a tömeges vakcinázások révén tudjuk őket távoltartani. Ez vonatkozik emberekre és állatokra is. Az oltásokat ellenzők szerint a vakcinákban található egyéb összetevők károsak és káros koncentrációban alkalmazzák őket 9, és szerintük a vakcinák általánosságban akkora veszélyt jelentenek az egészségre, hogy nem lenne szabad használni őket. Az oltásellenesek leggyakrabban azt a feltevést hangoztatják, hogy a vakcinák autizmust okoznak. Azonban az oltásellenesek által finanszírozott tanulmányok is azt mutatták ki, hogy a vakcinázás biztonságos és nincsen kapcsolat a vakcinázás és az autizmus között 8. Érdemes megemlíteni, hogy az egész gondolat arra a tanulmányra vezethető vissza, amit Andrew Wakefield publikált a The Lancet nevű orvosi folyóiratban 1998-ban és felvetette a vakcinák és az autizmus kapcsolatát. A cikkben az MMR vakcinát tette felelőssé autizmus és noduláris lymphoid hyperplasia kialakulásáért.
Egy oknyomozó újságíró, Brian Deer 1998 és 2010 között vizsgálta az esetet és bebizonyította, hogy Wakefield „tanulmánya” valójában csalás volt. A 9 gyerekből, aki Wakefield állítása szerint autista volt, valójában csak 1 volt az. A vizsgált betegek közül 5-nél már a vakcinázás előtt jelentkeztek fejlődési rendellenességek. Bár Wakefield állítása szerint a gyerekeknél a vakcinázás után átlagosan 6,3 nappal jelentkeztek az első aggasztó tünetek, valójában akár néhány hónap is eltelt a vakcinázást követően. Wakefield csak 12 gyereket vizsgált. Wakefield tanulmánya annyiban is hibás, hogy nem volt kontroll csoport. Mindezek eredményeképpen a cikket visszavonták és magát Wakefield-et is kivették az orvosi nyilvántartásból etikátlan magatartás miatt 7.

Miért kell beoltatni kedvencét?
A megelőzés az egyik legfontosabb eleme az egészségvédelemnek. A megelőzés mindig jobb, mint a kezelés. Sok fertőző betegség veszélyezteti állataink egészségét és életét, néhány közülük, pl. a veszettség gyógyíthatatlan és mindenképp elhullással végződik. A vakcinázás kihagyásával nem csak saját állatunkat tesszük ki a betegségnek és az azzal kapcsolatos szenvedésnek, hanem hozzájárulunk a kórokozók környezetben való elterjedéséhez is, ezáltal növelve a megbetegedés kockázatát más állatok számára is.

Zoonózisok
A zoonózisok a fertőző betegségek egy különleges csoportja, ide tartoznak azok a betegségek, amelyek állatról terjednek emberre. Az egyik legveszélyesebb zoonózis a veszettség. Sajnos minden évben rengeteg ember és állat betegszik meg zoonotikus betegségben világszerte. A zoonózisok elleni védekezés tehát közös érdeke embernek és állatnak egyaránt. A zoonózisok átterjedhetnek gazdasági haszonállatokról, de kedvenceinkről, kutyákról és macskákról is. Ezért a higiénia, a vakcinázás és az állatorvosi ellenőrzés minden felelős állattartó számára alapvető lépések saját maguk és kedvenceik megvédésére a veszélyes zoonózisoktól. A leptospirózis például egy zoonózis. A baktériumok rágcsálókban maradnak fenn és akkor következik be fertőződés, amikor a kutya közvetlen kapcsolatba kerül a patkány vizeletével vagy baktériumokkal fertőzött állóvízzel. Ha a kutyája gyakran sétál erdőben, akkor kapcsolatba kerülhet állóvizekkel (tó, pocsolya, mocsár), és nagyobb a valószínűsége, hogy fertőződik. Az évente ismételt leptospirózis elleni oltás Önt és kedvencét is védi, ezért ne feledkezzen meg a rendszeres védekezésről!


Milyen betegségeket tudunk megelőzni vakcinázással?
Sok olyan fertőző betegség van, amitől meg tudjuk védeni kedvenceinket vakcinázással.

KUTYÁK
A szopornyica egy fertőző és nagy ragályozó képességű betegség. A kutyák fajtától, életkortól és nemtől függetlenül megbetegedhetnek. A kölyökkutyák a legfogékonyabbak, 3 és 6 hónapos kor között.
A rendelkezésre álló vakcinák azonban hatékonyak és az állatorvosok kidolgozott vakcinázási programok szerint oltják a kutyákat. A kölyköket általában 2-3 alkalommal oltják 3 hetes időközökkel. Ezután egy év múlva következik az első ismétlő oltás, amit 1-3 év elteltével ismétlünk (az állatorvos döntése alapján).
A parvovirózist egy olyan vírus okozza, aminek különlegessége, hogy rendkívül ellenálló a környezeti hatásokkal szemben. A bélsárban akár 6 hónapig is életképes marad. A vírus általában fiatal, 6 hónaposnál fiatalabb kutyákat betegít meg, akik nem kapták még meg a teljes oltási sorozatot. Meg kell jegyeznünk, hogy a jelentős előrelépések ellenére a parvovirózis kezelése még mindig nem minden esetben sikeres. Egyetlen módon védhetjük meg kedvencünket ettől a veszélyes betegségtől, vakcinázással. A kölyköket 2-3 alkalommal kell oltani 3-4 hét időközzel. Az alap oltási program befejezése után 1 évvel meg kell ismételni az oltást, majd ezután az állatorvos utasítása szerint következnek az ismétlések. Ne feledje, ha parvovirózisos volt a kutyája, ne hozzon új, oltatlan kutyát haza legalább 6 hónapig.
A fertőző májgyulladás kutyában egy fertőző, vírus okozta megbetegedés, Rubarth-kórnak is nevezik. A fertőző májgyulladás leggyakrabban 1 éves kor alatt fordul elő. Az idősebb, nem vakcinázott kutyák is megbetegedhetnek. A betegség megelőzésének legjobb módja a vakcinázás. Kölyökkutyákat kétszer kell oltani, 2-3 hét különbséggel. Az alap oltási program befejezése után 1 évvel meg kell ismételni az oltást, majd ezután az állatorvos utasítása szerint következnek az ismétlések.
A kutya fertőző gége- és légcsőgyulladása - egy fertőző és ragályos betegség, ami a kutyákat minden életkorban megbetegítheti. Leggyakrabban nagyobb állatlétszámú helyeken (menhelyen, kutyapanziókban, kiállításokon) fordul elő, bár a lakásban vagy kertben élő kutyák is megbetegedhetnek.
Érdemes gondoskodni a kutyák védelméről még kora ősszel, a hideg idő beállta előtt. Ezen kívül a kiállítás vagy más kutyákkal való találkozás előtt 3 héttel kell vakcinázni kedvenceinket.
A leptospirózis egy fertőző betegség, amelyet emberben és állatokban is a Leptospira nemzetségbe tartozó baktériumok okoznak. A leptospirózis természetes hordozói a rágcsálók (elsősorban a patkányok) és a gazdasági haszonállatok. A kutyák fertőződhetnek fertőzött tó vagy pocsolya vizének ivásával, vagy abban fürdéskor, illetve baktériumokkal vagy földdel szennyezett eleséggel.
A leptospirózis elleni vakcinázással kapcsolatban kérje állatorvosa tanácsát! Szó szerint megmentheti kutyája életét egy injekcióval, de a vakcinázás az egész család egészsége szempontjából fontos. Főleg, ha gyengébb immunrendszerrel rendelkező gyerekek vagy idősek is vannak a családban. És akkor még nem is említettük a súlyos, életveszélyes betegség elleni küzdelemmel járó stresszt és költségeket.
Veszettség - A veszettség a melegvérű állatok - beleértve az embert is - heveny vírusos megbetegedése, ami agyvelőgyulladással jár. A betegség drámai lefolyású és szinte 100%-ben halállal végződik. A veszettség rendkívüli veszélyt jelent emberre és állatokra is. Egyes országokban kötelező évente beoltatni a kutyákat veszettség ellen.

MACSKÁK
A herpeszvirózist egy vírus okozza (FeHV - macska herpeszvírus). A fertőzés gyakran tartósan fennmarad a macskákban. A macskák a vírust életük végéig hordozzák. A betegség nagy ragályozó képessége és gyors terjedése miatt a lakásban élő és a kijáró macskák is veszélyeztetettek.
A kalicivirózist is egy vírus okozza (FCV - macska kalicivírus). Általában fiatal, néhány hónapos macskákban okoz betegséget, de idősebb macskáknál is jelentkezhetnek tünetek.
Panleukopenia: A macskák panleukopeniáját egy parvovírus (FPV) okozza, ami szoros rokonságban áll a kutya parvovírusával. A macska panleukopenia vírus a kutya parvovírushoz hasonlóan igen ellenálló a külső behatásokkal szemben. A szervezeten kívül egy éven túl is megőrzi fertőzőképességét.
A macskaleukosis-t a macskaleukózis vírus (FeLV) okozza. Leggyakrabban az 1-4 év közötti macskák betegszenek meg, de a 4-5 hónapos kölyök macskák a legérzékenyebbek a fertőzéssel szemben. A leukosis vírus nyállal, bélsárral, vizelettel, tejjel és egyéb váladékokkal ürül.
A veszettség - leírását lásd fent, macskánál gyorsabb lefolyású, mint kutyában. Annak ellenére, hogy sok országban nem kötelező a macskák veszettség elleni oltása, a kijáró macskákat javasolt vakcinázni.

NYULAK
Nyulak vérzéses betegsége (RHD) - a betegséget egy rendkívül ellenálló vírus okozza, ami akár 100 napig is életképes marad a környezetben. Az RHD lefolyása annyira gyors, hogy a tüneteket gyakran észre sem veszik. Az elhullási arány nagyon magas, 90-100% közötti. A vírus terjed nyúlról nyúlra közvetlen érintkezéssel, de közvetetten is - beteg állatok ketrecével, az ember kezével vagy rovarok révén, pl. bolhákkal. A megfelelő vakcinázással védheti meg kedvencét ettől a súlyos betegségtől. Az RHD elleni oltás már néhány hetes kortól adható a nyulaknak.

A myxomatosis egy súlyos (általában halálos kimenetelű), vírus okozta betegség nyulaknál. A betegség jellegzetes (és legszembetűnőbb) tünete a szemhéjak duzzanata (ami miatt az állat szeme gyakorlatilag eltűnik), illetve duzzanatok jelennek meg a fejen - szájon, fülön és pofákon, valamint a végbélnyílás és a nemi szervek környékén.


Láthatjuk, hogy sok olyan fertőző betegség van, amitől meg tudjuk védeni kedvenceinket vakcinázással. Ezek közül sok betegség súlyos és komoly veszélyt jelent nem csak állataink egészségére illetve életére, hanem ránk is. Szerencsére a tudományos felfedezések lehetővé tették hatékony és biztonságos vakcinák kifejlesztését ezek ellen a betegségek ellen. Ha szeretne még többet megtudni a vakcinázásról, vakcinázási programokról vagy a vakcinák biztonságosságáról, kérdezze állatorvosát! Minden bizonnyal megbízható információval tud szolgálni ebben a témában.


1. Braczkowska B., Kowalska M., Braczkowski R., Barański K.: Uwarunkowania uchylania się od szczepień ochronnych. Przegl. Epidemiol. 2017, 71, 227-236.
2. Tendencje antyszczepionkowe- czy zasadne? T. Frymus, Magazy Weterynaryjny 01.2019
3. Historia odkryć szczepionek i rozwoju szczepień na świecie” opracowanego przez dr Macieja Bilka z Uniwersytetu Rzeszowskiego
4. https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC3136032/
5 http://szczepienia.pzh.gov.pl/wszystko-o-szczepieniach/co-to-sa-niepozadane-odczyny-poszczepienne/2/#czym-jest-niepozadany-odczyn-poszczepienny
6http://szczepienia.pzh.gov.pl/wszystko-o-szczepieniach/co-to-sa-niepozadane-odczyny-poszczepienne/2/#czym-jest-niepozadany-odczyn-poszczepienny
7 https://www.theguardian.com/society/2010/may/24/mmr-doctor-andrew-wakefield-struck-off
8. More Proof That Vaccines Don’t Cause Autism, „Newsweek”, 2 października 2015 [dostęp 2017-07-01] (ang.).
9. Magdalena Mrowiec. „Pamiętasz, jak miałeś polio?...”. O szczepionkowych wojnach memów w perspektywie długiego trwania. „Teksty z Ulicy. Zeszyt memetyczny”. 16, 2015. ISSN 2081-397X.

 

Megosztás Tetszik