Ne kockáztassunk - Fontos oltások macskák számára

A mondás úgy tartja, hogy a macskáknak kilenc életük van, de a fertőző betegségek őket sem kímélik. Akár a lakásban, akár a kertben tölti mindennapjait kedvencünk, a megfelelő vakcinázás mind a cica, mind a közvetlen környezete egészségét védi. Tévhit, hogy a lakásban élő cicákat felesleges oltatni, mivel számos fertőzést akár az utcáról is bevihetünk a lakásba. Így a vakcinák által biztosított megelőző védekezés minden szempontból a leghatékonyabb megoldás.

 

A kiscicák kb. 15-16 hetes korukra veszítik el az anyjuktól kapott természetes védettséget, ám a vakcinázást már ennél előbb, 8-9. hetes korban el kell kezdeni. A féregtelenítést 4 hetes kortól 14 hetes korig 2 hetente fontos végrehajtani, majd később évente 4-szer ismételni. A macska számára ideális, életmódjához igazodó egyedi oltási rendet minden esetben az állatorvos határozza meg.

 

Javasolt oltási naptár macskák számára 

  • 8-9 hetes korban: kombinált oltás (fertőző bélgyulladás, herpesvírus okozta légzőszervi megbetegedés, valamint calicivírus okozta nátha ellen), macskaleukózis elleni oltás
  • 12 hetes korban: kombinált oltás, valamint macskaleukózis elleni oltás ismétlése
  • 14 hetes korban: veszettség elleni oltás
  • 16 hetes korban: FIP – fertőző hashártyagyulladás elleni oltás (opcionális)
  • 20 hetes korban: FIP – fertőző hashártyagyulladás elleni oltás ismétlése (opcionális)
  • Évente ismétlendő: kombinált oltás, veszettség-, macskaleukózis- és FIP elleni oltás

 

Mit kell tudni a vakcinázással megelőzhető betegségekről?

 

Herpesvírus okozta légzőszervi megbetegedés

A beteg macskák a vírust orrváladékukkal ürítik, a fertőzés közvetlen érintkezéssel és a levegő útján terjed. Az emberhez hasonlóan a herpeszvírus a tünetek megszűnését (látszólagos gyógyulást) követően látens állapotban a szervezetben megbújik, és a macska élete végéig vírushordozó maradhat. Ez esetben az immunrendszer meggyengülésekor a vírus újra aktívvá válik a cicában. Hajlamosító hatások, különösen télen, az együtt tartott macskák robbanásszerű megbetegedését okozhatják. Bármely korú macska megbetegedhet, de a félévesnél fiatalabb és az öreg macskákban a betegség súlyosabb lefolyású.

 

A betegség lappangási ideje 3-6 nap. A macskák lázasak, étvágytalanok, bágyadtak, könnyeznek, orrfolyásuk van, nyálzanak, tüsszögnek, köhögnek. A betegek nehezen szuszogva lélegeznek, mert a váladék elzárja az orrnyílásokat. Gyakran kötőhártya- és szaruhártya-gyulladás tapasztalható, komoly elváltozás a szemen a szaruhártya fekély kialakulása. Nedves, hideg időben gyakran baktériumok okozta szövődményes tüdőgyulladás társul. Az időben beadatott védőoltás, majd a rendszeres emlékeztető oltás megelőzheti a betegség kialakulását.

 

Parvovírus okozta panleukopenia – Fertőző bélgyulladás

Bár a vakcinázás miatt ritkább az előfordulása, az oltatlan állományokban még komoly veszteségeket okozhat az igen ellenálló, ún. parvovírus okozta megbetegedés. A beteg állatokból főként bélsárral, valamint egyéb testváladékokkal is nagymennyiségben ürül, de a fertőzés a macskák közvetlen érintkezésével, illetve közvetett úton és ragályfogó tárgyak közvetítésével is létre jön.

 

A betegség lappangási ideje 4-5 nap. Fiatal macskák a betegség heveny formájában gyakran már az előtt elpusztulnak, hogy a hasmenés kialakulhatott volna. Heveny esetekben jellemző a nagyfokú elesettség, magas láz, gyakori hányás, majd hasmenés és ezek következményeként súlyos fokú kiszáradás alakul ki. A vírus megtámadja a vérképző szerveket is, aminek következtében a fehérvérsejtek száma jelentős mértékben csökken.

 

Vemhes nőstényeknél pedig a vírus vetélést illetve beteg cicák születését okozhatja, így az időben beadott, majd rendszeresen ismételt védőoltás életet menthet.

 

Calicivírus okozta nátha

A macskák közvetlen érintkezés útján, szájon át vagy légutakon keresztül fertőződnek egymástól. A betegség lappangási ideje 1-2 nap, 2 fázisú lázgörbe alakul ki. Az első láz alkalmával a megbetegedett állatok étvágytalanok, kedvtelenek, majd újabb 1-2 nap elteltével a második lázas állapotban nyálzanak, tüsszögnek, könnyeznek, savós orrfolyásuk van. A száj nyálkahártyáján hólyagok majd ezek felrepedéséből kimaródások, fekélyek alakulnak ki. A kialakult fekélyek fájdalmassága miatt a macskák nem esznek, nem isznak, ami kiszáradáshoz, legyengüléshez vezethet. Szövődményként tüdőgyulladás is kialakulhat.

 

A betegség elleni megfelelő védekezés ebben az esetben is a védőoltásokkal történő megelőzés.

 

Veszettség

A veszettségben megbetegedett ember vagy állat gyógyíthatatlan, a megelőző védőoltás az egyetlen védekezési lehetőség. Az állandóan lakásban tartott macskák esetében is javasolt a vakcinázás.

 

A fertőzés leggyakoribb formájában a veszett állat harapás útján a sérült bőrfelületen keresztül a nyálával juttatja be a vírust a szervezetbe. A lappangási időt befolyásolja a harapás helye (központi idegrendszertől való távolsága) és a megharapott testrész idegekkel való ellátottsága, mivel a vírus az idegpályákon halad (kb. 3 mm/óra sebességgel) a központi idegrendszer felé, illetve az idegsejtekben képes nagymértékben elszaporodni.

 

A veszettség változatos klinikai képe, valamint rendkívüli veszélyessége következtében megállapítása nagy óvatosságot igényel. Veszettségre minden esetben gondolni kell, ha a macskán a viselkedés megváltozását vagy a központi idegrendszer megbetegedésére utaló bizonytalan tüneteket észlelünk, különösen azoknál a macskáknál, amelyek a lakáson kívül rendszeresen szabadon is barangolnak. A veszett macska – esetleg minden átmenet nélkül – támadóvá válik, akár az embert is megmarhatja. Ezáltal súlyos sérüléseket okozhat és a veszettség vírusával megfertőzheti az embert.

 

Macskaleukózis

A legnagyobb veszélynek a kijáró, kertben élő macskák vannak kitéve. A terjedésben a macskák közvetlen és tartós érintkezésének, együtt tartásának van döntő jelentősége. Gyakori az utcai marakodás során történő fertőződés, de egy vírushordozó anya a vemhesség alatt a magzatokat is megbetegítheti, így a megszülető kismacskák már fertőzötten jöhetnek a világra. Többféle vakcina is rendelkezésre áll – fontos megjegyezni, hogy a kombinált oltás a leukémia elleni komponenst nem tartalmazza, így azt külön oltásként kell kérni az állatorvostól.

 

A fertőzött, de tünetet sokszor nem mutató macskák közvetlen kapcsolattal, elsősorban nyállal, orrváladékkal adják át a fertőzést. A vírusfertőzés lappangási ideje nagyon változó, a vírus akár hosszú ideig is megbújhat a szervezetben tünetmentesen, majd sokszor egy jelentéktelen betegség következtében meggyengült szervezetben vírusszaporodás indul meg, és okoz lázas tüneteket. Az étvágytalanságtól, hányástól, hasmenéstől egészen a hátsó testfél bénulásáig, vizeletvisszatartási zavarig, sokféle formában jelentkezhetnek a tünetek. A vírus az immunrendszert befolyásolva kialakíthat sokizületgyulladást és veseelégtelenséget is, az ellenállóképesség-csökkenés miatt pedig gyakoriak a bakteriális, vírusos, gombás, parazitás fertőzések is. Továbbá daganatok jelenhetnek meg a mellüregben, hasüregben, testszerte, még a központi idegrendszerben is.

 

Bár a macskaleukózis vérvizsgálatból egyértelműen diagnosztizálható, sajnos nem létezik hathatós gyógymód, így a megelőző vakcinázás az egyetlen védekezési megoldás.

 

FIP – Fertőző hashártyagyulladás

A betegség első fázisában, 5-7 nap lappangási idő után többnyire észrevétlen viraemia alakul ki, enyhe felső légúti esetleg hasmenéses tünetek észlelhetők. Jóval később egyes állatokon a betegség második fázisaként mutatkoznak a tünetek. Az ún. „nedves” forma során hasűri és/vagy mellűri gyulladásos folyadékfelhalmozódás alakul ki. A „száraz” forma esetén belső szemgyulladás, ataxia, görcsök észlelhetők. Noha mindkét változat halálos, a nedves gyakoribb (az esetek kb. kétharmada tartozik ide), és gyorsabban is öl.

Hashártyagyulladás esetén jelentősen megnagyobbodott hastérfogat, fogyás, hasi fájdalom tapasztalható, továbbá gyulladásos gócok alakulhatnak ki a belső szervekben. Mellhártyagyulladás esetén a nehézlégzés a legjellemzőbb tünet. A száraz változatban nem található folyadékfelhalmozódás a testüregekben, ilyenkor inkább idegrendszeri tünetek és szemproblémák fordulnak elő.

 

A betegség gyógyíthatatlan ezért feltétlenül érdeklődjünk az állatorvosnál a megelőző védőoltásról.

 

(Képek: Shutterstock, Pinterest)