A hormonok

A hormonok az úgynevezett endokrin (belső elválasztású) mirigyek által a vérbe vagy a nyirokba kiválasztott kémiai anyagok. Az endokrin mirigyek működése egy olyan sofőrhöz hasonlítható, aki a városi forgalomban vezeti autóját. Az átlagsebesség eléréséhez néha fel kell gyorsítania, néha pedig le kell lassítania. Az általuk kiválasztott hormonoknak köszönhetően az endokrin mirigyek is lassítják vagy serkentik a szervek működését. Akkor mi is a hormonok szerepe, és hogyan befolyásolják állataink életét? Milyen tünetek jelentkeznek, amikor az egymással kapcsolatban lévő belső elválasztású mirigyek bonyolult hálózatát valami megzavarja? Az alábbi szövegben megpróbáljuk megválaszolni ezeket a kérdéseket.

 

Mik a hormonok?
Az endokrin rendszer az emlősök szervezetének egyik legrejtélyesebb szervrendszere. A hormonok a szervezet számos funkcióját szabályozzák a megfelelő egyensúly biztosítása érdekében. A hormonokat számos mirigy választja ki a vérbe vagy a nyirokba: e mirigyeket endokrin (belső elválasztású) mirigyeknek nevezik. Endokrin mirigyek például a következők: a hypothalamus, az agyalapi mirigy, a tobozmirigy, a pajzsmirigy, a mellékpajzsmirigyek, a mellékvesék, a herék és a petefészkek, de más szerveknek (szív, máj, belek, gyomor, hasnyálmirigy, vese és zsírszövet) is vannak hormonális funkcióik.
A szervezetből izolált és kristályos állapotban előállított első hormon az adrenalin volt, melynek társfelfedezője Napoleon Cybulski krakkói fiziológus (1). Három évvel az adrenalin izolálása után Friedrich Stolz német gyógyszerész elvégezte annak kémiai szintézisét. Ezzel az eseménnyel vette kezdetét a további hormonok felfedezési folyamata és azok szintézise, valamint olyan vegyületek előállítása, amelyek ugyan természetes körülmények között nem fordulnak elő a szervezetben, de a hormonokhoz hasonló hatással rendelkeznek.

Hogyan működik az endokrin rendszer?
A szervezet létezésének alapfeltétele az összes testi funkció megfelelő egyensúlya. Minél összetettebb egy szervezet, annál több funkciót kell szabályozni. A szervek, szövetek és sejtek működését főként a hormonok szabályozzák. Egyes hormonok tartós hiánya és túlzott termelődése egyaránt egyensúlyzavarhoz vezet, ami instabillá teszik az egész szervezetet.
Az emlősök szervezetében a hypothalamus által irányított és parancsközpontként működő agyalapi mirigy határozza meg a szervezet számos, hormonok által szabályozott funkcióját (mindkét szerv az agyban található). A hypothalamus irányítja akülönböző hormonok aktuális mennyiségét . Ha valamelyikből hiány van, a hypothalamus jelzést küld az agyalapi mirigynek, hogy az kezdje meg egy, az adott mirigyet keményebb munkára ösztönző serkentő hormon termelését. Ha bármely hormonból túl sok van, a hypothalamus leállítja annak termelését. Természetesen mindez kémiai reakciók útján történik.

Hogyan alakul ki hormonális rendellenesség egy kutyánál?
Bizonyos hormonok hiánya és feleslege egyaránt számos különböző rendellenesség vagy betegség kialakulását eredményezheti. Kutyákban ilyen rendellenesség a hypothyreosis, az ösztrogénhiánnyal összefüggő inkontinencia, a hyperadrenocorticismus (Cushing-szindróma) vagy a cukorbetegség.


Hypothyreosis
A hypothyreosis (elégtelen pajzsmirigyműködés) gyakori hormonális rendellenesség kutyákban (2). Leggyakoribb kiváltó oka a pajzsmirigy lymphocytás gyulladása. Kevésbé gyakori okai a veleszületett hypothyreosis, a pajzsmirigydaganatok, az agyalapi mirigy rendellenességei vagy a jódhiány. Hypothyreosis esetén csökken a pajzsmirigy által elválasztott pajzsmirigyhormonok mennyisége. Csökkent pajzsmirigyműködés elsősorban idősebb kutyákban, 5–6 éves kor körül jelentkezik, noha már ennél fiatalabb korban is kialakulhat. Egyes kutyafajták hajlamosabbak e bántalomra, például az angol buldog, a boxer, a csau-csau, a spánielek, a schnauzer, a pincs, az angol szetter, az ír szetter, a golden retriever, a Labrador retriever és a német dog.

Kezdetben a hypothyreosis tünetei nagyon jellegtelenek lehetnek. A leggyakoribb tünetek közé tartozik a levertség, a hízás (a korábbival megegyező táplálékmennyiség felvétele dacára), a mozgástól és a játéktól való vonakodás és a melegebb alváshelyek keresése. A kutya szőre fénytelenné és zsírossá válhat, és szőrhullás is jelentkezhet. A bőr színe megváltozhat és bőrgyulladás (többek között gennyes bőrgyulladás) is kialakulhat. A test oldalsó részein szimmetrikus szőrhiány alakulhat ki és a farok szőre is megritkulhat (úgynevezett „patkányfarok”). A szemhéjak lecsünghetnek és egyes arcizmok elsorvadhatnak, ami a jellegzetes, úgynevezett „szomorú arckifejezést” kölcsönzi a kutyának.
A szemhéjcsüngés mellett szaruhártyafekély, érhártyagyulladás és a szaruhártyán belüli zsírfelhalmozódás is kialakulhat. Az elégtelen pajzsmirigy-működésű kutya szíves lassabban verhet, mint az egészséges kutyáé. A beteg állatok terméketlenekké válhatnak és a tüzelés elmaradhat. Nagyobb testű kutyák esetében hűdés, részleges gégebénulás vagy arcidegbénulás jelentkezhet. A hypothyreosis hozzájárulhat a vestibularis szindróma kialakulásához – ez egy elsősorban idősebb kutyáknál jelentkező összetett idegrendszeri megbetegedés, melynek során a kutya fejoldaltartást mutat és egyensúlyzavara van. Veleszületett hypothyreosis esetén a kölyökkutyák törpenövés tüneteit mutathatják (aránytalan testalkat, túlzottan nagy fej és túl rövid végtagok).
Elégtelen pajzsmirigyműködés gyanúja esetén az állatorvos megfelelő vérvizsgálatok elvégzését rendeli el. Ezek alapján meghatározható a kutya pajzsmirigy-kapacitása. A hypothyreosis diagnózisának megerősítése esetén az állatorvos pajzsmirigyhormonok adását fogja javasolni, kiválasztva a megfelelő dózist és alkalmazási gyakoriságot. A hypothyreosis kezelését rendszerint az állat életének végéig folytatni kell. A legmegfelelőbb dózis kiválasztása érdekében nagyon fontos az állatorvossal együttműködni és rendszeresen meghatároztatni az állat vérének pajzsmirigyhormon-szintjeit.

Hormonális hátterű vizelettartási képtelenség
A jellegzetes, hormonális eredetű vizelettartási képtelenség leggyakrabban abban nyilvánul meg, hogy a kutya az alvóhelyére vizel. Ez a rendellenesség általában az ivartalanítást követően észlelhető a szuka kutyák egy kis hányadánál, rendszerint a műtét utáni első három évben (3). A rendellenesség általában a nagy- és az óriás testű (20 kilogrammot meghaladó testsúlyú) fajtákat és az elhízott egyedeket érinti. A petefészkek és a méh eltávolítását (ovariohysterectomia) követően az érintett állatok húgycsöve kissé rövidebb lesz, a húgycső záróizmának tónusa pedig egyértelműen csökken. Az akaratlan vizeletürítést az okozhatja, hogy a szuka fekvő testhelyzetében nő a húgyhólyagra gyakorolt nyomás. Ne feledje, ha kutyáján ilyen tüneteket észlel, vigye állatorvoshoz! Nagyon fontos az alapos kórelőzmény felvétele és a hasonló tüneteket okozó egyéb betegségek (például a húgyhólyaggyulladás vagy a viselkedési rendellenességek) kizárása. Az állatorvos a megfelelő diagnózis felállítását követően kiválasztja az alkalmazandó kezelést. E rendellenesség egyik kezelési módja a szukák hormonpótló kezelése.

Irodalom
1. Sto lat temu zmarł Napoleon Cybulski, współodkrywca adrenaliny [Száz éve halt meg Napoleon Cybulski, az adrenalin társfelfedezője]. Nauka w Polsce, 26 kwietnia 2019 [dostęp 2019-04-29] (lengyel nyelven).
2. Niedoczynność tarczycy u psów [Pajzsmirigy-elégtelenség kutyáknál]. Magazyn Weterynaryjny 2011/07
dr n. wet. Jarosław Popiel, lek. wet. Agnieszka Cekiera. Katedra Chorób Wewnętrznych z Kliniką Koni, Psów i Kotów, Uniwersytet Przyrodniczy we Wrocławiu (lengyel nyelven).
3. Reichler, I. M., & Hubler, M. (2014). Urinary incontinence in the bitch: An update [Vizelettartási képtelenség szuka kutyáknál: legújabb ismeretek]. Reproduction in Domestic Animals, 49(s2), 75–80.

Megosztás Tetszik